A feltámadás örömétől volt hangos nagyszombaton este a Székesegyház
Jézus Krisztus legyőzte a halált, feltámadt! Ez az üzenet keltett örömöt mindazok szívében, akik nagyszombaton este ellátogattak templomukba, hogy a nagyhét kiteljesedéseként részt vegyenek a vigília szertartáson.
A szatmárnémeti Székesegyházban is megteltek a padok este fél kilencre, amikor a fény liturgiájával kezdetét vette a szertartás. Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök a templom előterében, a kapun kívül szentelte meg a tüzet, mellyel meggyújtotta a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát, majd ezzel vonult a szentély felé. A ministránsok közben elvitték a tüzet a híveknek is, így áradt szét a fény, Krisztus világosságához hasonlóan, a teljesen sötét templomban.
Az Egyház ősi öröméneke, az Exultet után - amit idén Istvánfi Szilárd diakónus énekelt - kezdődött az ige liturgiája az öt olvasmánnyal, a Dicsőségre visszatérő harangzúgással, a szentleckével és az evangéliummal, majd Nm. Ft. Schönberger Jenő tartotta meg homíliáját. Ebben a vigília keresztségünkre emlékeztető jellegét emelte ki: „A húsvéti vigíliás szertartás a keresztség momentumát szeretné lelkünkben újra felébreszteni. Vajon tudjátok, hogy amikor megkeresztelkedtetek, akkor elköteleztétek magatokat Istennek, beengedtétek Őt az életetekbe? Hiszen a keresztény ember életében Jézus jelen van! (...) Ezt az ajándékot a keresztség szentsége által adta nekünk, az Ő feltámadásával, a Húsvétjával. Krisztus nem csupán gondolatban él velünk, ettől sokkal tökéletesebb az együttlét: Ő bennünk van, a mi testünkben él, örül, szenved. Mi Jézus temploma vagyunk és ez a garanciája annak, hogy a testünk ha meg is hal, Krisztus új életre támasztja. Ez Húsvét öröme! Jézus be akar lépni a mi életünkbe, egy akar lenni velünk. Legyőzte a halált, majd pedig azt mondta apostolainak: 'Menjetek, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében' (Mt 28,19). Ebben a keresztségben születtünk mi újjá."
A prédikációt követően a keresztség liturgiájában a püspök atya megáldotta a keresztkutat és a vizet - kérve az Urat, hogy a víz a Krisztusban való megújulás forrása legyen -, a ministránsok újra elvitték a híveknek a húsvéti gyertya fényét, majd a keresztségi fogadalom megújítása után Schönberger Jenő püspök meghintette szenteltvízzel híveit. Az átváltoztatás és áldoztatás után hagyomány szerint sor került a „halott Jézus keltegetésére a Szentsírnál", majd elindult a körmenet Szatmárnémeti központi parkja körül. A kezükben gyertyát tartó hívek énekelve haladtak együtt, emlékezve életük zarándok voltára és közösségi jellegére, melyben Jézus mindig jelen van, ahogy a körmenet elején, valóságosan az Oltáriszentségben.
A húsvéti eledelek megáldására a székesegyházba való visszatéréskor került sor. Így lett a vigíliával teljes az ünnep, így tért vissza fény, a harangszó és az öröm a templomokba, a meghitt nyugalom pedig a hívek otthonaiba.
